2012. május 29., kedd

Az első fecskék

Itt vannak az első fecskék! No, nem a madarakra gondolok, hanem ez új kuncsaftjaimra. Lassan kezd látszatja lenni (kop-kop-kop!) a szórólapozásomnak, mert már többen is megkerestek a környékről javítani való ruhadarabokkal. Az árakat még át kell gondolnom, igazítani kell a helyi viszonyokhoz, mert bizony van olyan, aki soknak talál 200,- Ft-nyi munkadíjt két hosszú (egészruhába) szűkítő varrásáért... Én úgy érzem ez egy megfizethető összeg, sajnos ebből már nem tudok engedni. Nektek mi a véleményetek? Van olyan köztetek, kedves Olvasóim, akinek hasonló elfoglaltsága van? Esetleg gyakran jár varratni, illetve javíttatni? Máshol milyen árak vannak? Persze elsősorban kisvárosi viszonylatok érdekelnek, Pesten más "időszámítás" van. (legalábbis ahogy elnéztem a neten a ruhajavítók árlistáit)

Szabad óráimban azért igyekszem alkotni is, így készült például ez a Helló Kitty-re hajazó "kistáska" Barátnőm kislányának, aki - ugye mondanom se kell - nagy rajongója az említett cicusnak. 




Rózsaszínnel béleltem is, hogy igazán csajos legyen! 



Ebben elfér majd néhány fontosabb dolog, például kis csatok, kedvenc kis apró játék, notesz, stb. Remélem hasznát veszi majd óvodába menet! :)


2012. május 13., vasárnap

Hirdetek, hirdetek és hirdetek

Még nem igazán mondanám, hogy beindult az élet a "varrodámban", de nem vagyok türelmetlen. (Na jó, egy kicsit mégis.) De azt is tudom, hogy folyamatosan hirdetni kell magam, mert csak úgy nem fog senki becsöngetni, hogy jöttem varratni! Már fejben elkészítettem a cégtáblám is, mert olyan is lesz ám! Persze azért jött már kuncsaft, olyan, akinek régebben is varrtam. Ennek azért lehet örülni, igaz? Meg már többen jelezték, hogy van javítani való ruhájuk, hozzák majd... Már rettenetesen várom, hogy beinduljon az élet! Nagy izgalmamban átnéztem a régi újságjaimat is, az összes Burdát, aztán rájöttem, hogy ennél több is van....  valahol. Jó néhány Bébi- és Gyerek Burdám is kell, hogy legyen, (köztük 20 éves darab is!) de egyelőre nem tudom hol bujkálnak. Ez nem azért van, mert akkora itthon a rendetlenség, (persze olyan is szokott lenni, méghogy!) hanem mert a költözésünk óta nem volt rájuk szükségem, így lehet, hogy még valamelyik dobozban pihennek a padláson. A Férjem kérdezte tőlem, hogy nem adtam oda őket valakinek, vagy nem dobtam ki? Hát teljesen felháborodtam, mert ezek KINCSEK! Ilyet nem dobnék ki soha! Igaz, nem olcsó, de a legmegbízhatóbb szabásmintákat tartalmazza! Szóval itt vannak valahol, csak meg kell keresni. Szerintem holnap délelőtt lesz a napja, hogy beásom magam a padlás dobozai közé és addig elő sem jövök, amíg nem találom meg a kincseimet. Nem mintha máris szükség lenne rájuk, de most már idegesít, hogy merre vannak!
Közben készülnek a szórólapjaim is, amivel majd terítem a környéket. Úgy gondoltam, hogy nem csak szöveget írok rá, hanem lesz rajta egy kis logo is. Keresgéltem, hogy mi lenne a legjobb és ilyeneket találtam:


Ez tetszik, mert jó színes, figyelemfelkeltő, de túl zsúfolt.

Ez nagyon aranyos, magában foglal szinte mindent (a varrógépen kívül), ami kell a varráshoz, viszont elég aprócskák a minták.




Találtam két hasonlót, ollósakat, de talán mégsem ezek a legkifejezőbbek, mivel elsősorban nem szabni fogok, hanem varrni. Persze ahhoz is nélkülözhetetlen a szabás-vágás, de mégsem ezek lettek a befutók.

Az egyik kedvencem ez a gép, ami igazán kifejezi a lényeget! Néhány szórólapot ezzel a képpel készítettem el A5-ös méretben, de az újabb - postaládás - megoldáshoz, ahol az A4-es oldalon 4 hirdetés van, tehát jóval kisebb (pontosabban fele akkora) lesz, mint az előző, már egy másik gépet választottam. Íme:



Azért lett ő a befutó, mert azonos méretre kicsinyítve az előzővel ez a kép jobban kivehető, míg a másikon kevésbé lesznek láthatóak az apró részletek.
Neked melyik lenne a nyerő "logó"?