Miért éppen subázás?

A gyerekszobába, Kislányom ágyához falvédőt keresgéltem a neten. Találtam is ezer félét, leginkább patchwork-öt. Szép-szép, de nem ilyenre vágytam, ráadásul nem is adták túl olcsón. (Most ha elárulom, hogy tudok varrni, biztosan nem értitek miért nem vágtam bele magam egy ilyen falvédőbe. Csak... ) Én mást akartam. És ekkor eszembe jutott, hogy kislánykoromban Anyukámat többször is láttam subázni. Ezek a kész subák finom puhák voltak, igazán falvédőnek valók! Nosza, szintén a nethez fordultam és kerestem kész suba-falvédőket. Hát, mondhatom, elkeserítő volt a kínálat, leginkább semmi. Igaz, ráakadtam egy-két retro darabra, mint pl. a kávézós turbános alakra, (Zamat kávé), de ez egyáltalán nem ágy mellé való, főleg nem egy kislánynak.

Itt a finom forró fekete!

Persze új suba-szetteket is árulnak a neten, horror áron. Egy kispárna készlet, ami az előrajzolt 40x40 cm-es kanaván  kívül tartalmazza a subatűt és a méretre vágott fonalat is, kb 5-7 ezer forintot kóstál. És ezt még saját kezűleg kell elkészíteni!

Egy édes kis fekete-bárány!

 

Szuper traktor kispasiknak

Sajnos ezek a szépségek nem fértek bele a mi költségvetésünkbe, ráadásul nem is kispárnára, hanem falvédőre volt szükségünk! Ekkor jutottam el odáig, hogy neki bátorodjak, ha Anyukámnak ment a subázás, nekem sem okozhat problémát!  Úgy emlékeztem kétféle technikával dolgozott Anyu: az egyik a horgolótűs, a másik az égetős. Most, hogy szóba hoztam neki, ugyan mutassa már meg ezeket, az égetősről egyértelműen lebeszélt. Hagytam magam, mivel ehhez speciális "ceruza" kellene fémből, nem is tudom beszerezhető-e ilyen. Ráadásul Anyukám szerint ezek az égetett pamacsok - ha nem volt tökéletes a ragasztás, illetve mosáskor - könnyedén lepotyogtak. Maradt a horgolótűs változat - ehhez akadt is otthon szerszám. Persze van aki speciális subatűvel készíti el a remekművét, én - bevallom még nem is láttam olyat, csak képen - a jó régi horgolótűt választottam. 

Ez a subatű

Elballagtam hát városkánk egyetlen rövidáru boltjába és vásároltam is egyből 2 métert a tekercsben árult, 60 cm széles, nyers színű, nagy lyukú kanavából. (képen a jobboldali)

Neten is vásárolható suba-kanava

Ez így megmunkálás nélkül elég kemény anyag, de menet közben szépen felpuhul. Az elkészítendő falvédő mintája és a színvilága már előttem volt, ha becsuktam a szeme,  így  - azonos minőségű, vastagságú - fonalat is  vásároltam hozzá, színenként néhány motringgal. Az eladónő javaslatára (és saját tapintásos módszerem alapján) a Red Heart / Lisa 3-as vastagságú kötőfonalára esett a választásom. Ennek bőséges színválasztéka van, ráadásul folyamatosan elérhető városunkban is (ha netán kifogynék egy színből)

Red Heart / Lisa fonál

Ahogy hazaértem a szerzeményeimmel gyorsan hozzá is láttam a minta felrajzolásához. Na, ne gondoljatok semmi komolyra, nem vagyok egy Picasso! Csak néhány, kisebb-nagyobb virágot kanyarítottam fel cerkával a kanavára. Gondoltam kezdetnek ez is elég. Mint utólag kiderült, nagy bátorság volt tőlem elsőre egy 60 x 200 cm-es falvédőbe belevágni, mivel rettentően haladatlan munka, ha az ember lányának más dolga is akad. Most, hogy már túl vagyok a felén, úgy döntöttem, hogy fél métert levágok belőle,  így legalább lesz díszpárna is hozzá! Ezzel már közelebb jutok valamelyest a célhoz is, talán karácsonyra kész is lesz a finom puha csoda!

Te kipróbálnád a subázást? Kinek és milyen mintával készítenéd el az első remekműved?

Virágos rét