Horgolgatok...

No, nem mintha nem lenne más dolgom, de néha jól esik lazítani. Igen, engem a horgolás ellazít, megnyugtat. Bár a szemem nem pihen közben - egyre többször kell az orromra biggyeszteni a szemüveget - a lelkemnek jól esik. És közben jókat lehet beszélgetni a párommal, a gyerekekkel, barátokkal... Aztán ahogy alakul a minta egyre nagyobb lelkesedéssel dolgozom! A tempón még lehetne javítani, de nem verseny ez, hanem kikapcsolódás. Amúgy sem eladásra dolgozom, csak saját szórakoztatásomra. Bár ki tudja, lehet, hogy még pénzt is kereshetnék vele?? Egyébként is még újonc horgoló vagyok, tavaly ősszel T. Mamától (lásd korábbi bejegyzés) kaptam kedvet a kézimunkázáshoz. Első nekifutásra egyből egy ilyen helyes kis asztali csipkével indítottam:

 És ha valaki szeretné ezt meghorgolni, hát itt a mintája is. Remélem kellőképpen nagyítható lesz, de ha nem, akkor szívesen elküldöm e-mailben.

Az interneten sok hasznos információt találtam horgolás témakörben, ezeket bújva próbáltam megtanulni a recehorgolást is. Készítettem egy kis illatzsákot, amit még bélelnem kell selyemmel és finom illatanyagokkal. A horgolt részt azért megmutatom, ilyen lett:

A mintáját erről a kis helyes asztali futóról "loptam", egy kis körbehorgolással megbolondítva...

Neki buzdulva "ügyességemen" barátnőmnek névnapjára készítettem egy kis mobiltokot, saját kútfőből. :)  Ezüst színű fonálból horgoltam, elejére egy "E" betű (ha nem lenne egyértelmű) került, mivel Erzsinek hívják a drága barátném...

És ilyen lett hátulról:

Aztán eljött a december, és úgy gondoltam megpróbálkozom néhány "hópihével".... Így sikerültek:

 

 És még mielőtt "szó érné a ház elejét", hogy túl egyszínűek a munkáim: nekem ez a nyers színű, matt Piroska horgoló fonál jött be legjobban. Egyszerűen ez tetszik, ez illik most leginkább a lelkivilágomhoz, ízlésemhez. Talán később jönnek majd színesebb darabok is, de egyelőre ez most a kedvenc! Ráadásul nagyon jó vele dolgozni, mivel nem csúszik!

Apróságaim után nagyobb falatot is vállaltam: díszpárna huzatot horgoltam. Erről a következő írásomban közlök képet (természetesen leírással együtt).

Ha Ti is szerettek horgolni írjatok bátran, szívesen megosztok Veletek mintákat a "gyűjteményemből"! Már csak arra várnak, hogy elkészítsem őket! :)

Falvédő készül

Mint már írtam, nem találtam nekem és lánykámnak tetsző és megfizethető falvédőt sem a neten, sem az üzletekben, így gondoltam egy nagyot és eldöntöttem: subázok. 

Mindenek előtt azt kell kitalálni, hogy mit, mekkorát és milyen mintával szeretnénk készíteni. Első nekifutásra - most már tudom - elég egy díszpárna is, hogy kiderüljön, bejön-e Neked ez a hobbi. Ha megvan az ötlet, jöhet a megvalósítás. A subázás nem igényel különösebb tehetséget, átlagos kézügyességgel (és rengeteg idővel) nyugodtan hozzáfoghat bárki. Kell hozzá suba-kanava, ami egy elég kemény és nagy lyukú anyag (hasonló a gobelin anyagához, csak durvább), horgolótű és sok-sok fonál. Ennek mennyisége menet közben derül ki - legalábbis én nem tudtam a kezdetek kezdetén, hogy miből mennyit vegyek. Ja, és nem utolsó sorban kell egy mérce, amivel azonos hosszúságúra tudom szabni a fonalszálakat. Nekem leginkább egy fa vonalzóra hajazó lécem van (kb 30 cm hosszú és 4 cm széles), aminek a felső élét kissé bevésettem, mintegy sorvezetőnek, hogy könnyebb legyen szétvágnom a szálakat.  A szélessége határozza meg a szálak hosszát, tehát ha kisebb szőrű subára vágysz, akkor elég pl. a 3 cm széles léc is, de arra számítanod kell, hogy minél rövidebb a szál, annál nehezebb dolgozni vele. Erre a lécre szépen egymás mellé fektetve, egyformán szorosra húzva feltekerem a fonalat, majd egy éles és vékony hegyű kisollóval felvágom, illetve levágom őket a lécről.

Szépen sorakoznak egymás mellé a szálak

Hegyes ollóval felvágom a szálakat

Íme a lécem és a felvágott pamutszálak

Szóval, megvettem 2 méter kanavát, itthon leterítettem a padlóra és rárajzoltam a mintát. Mivel a kislányom ágya felett egy rózsaszín IKEA-s éjjelilámpa van, így ennek mintájára óriási virágokat képzeltem el zöld háttér előtt.

Ilyen a lámpánk

Rajzoltam is hasonlókat, ceruzával, szabadkézzel. Ügyes rajzolók előnyben vannak, de a kanava alá helyezett sablonnal "csalhatunk" is egy kicsit, egyszerűen átmásoljuk a kívánt motívumot.

Ezután következett a szélek elszegése. Én, kezdőként elfelejtettem ezzel nyitni, így ezt még pótolnom kell, nehogy lecsússzanak a szálak! Ennek legegyszerűbb módja, hogy egy jó nagy varrótűbe fűzött fonállal elvarrjuk a duplán visszahajtott anyagot. Én, tű híján a horgolásos módszert választottam. Kicsit macerás a három rétegen áthúzni a horgolótűt és ezáltal a fonalat, de végeredményként egy stabil varrat keletkezik a láncszemekből. 

A duplán visszahajtott kanavát láncöltéssel elszegem

Ha ezzel megvagyunk jöhet az érdemi munka! A rajzra írjuk rá a színeket, illetve annak kezdőbetűjét, hogy menet közben véletlenül se tévesszük el! Ezután már csak a vonalakra kell figyelni! Fontos, hogy szép sorban haladjunk, mert könnyen kimaradhat egy-egy lyuk, ha előre elkészítünk egy motívumot. 

Próbáltam fotózni, hogyan történik a szál rögzítése. Nem tudom másnak hogy esik kézre, de én mindig jobbról balra haladok, bár nem vagyok balkezes. Vagy mégis? A megfelelő színű fonalat félbe hajtom, a horgolótűt átszúrom a kanava szála alatt, de úgy, hogy a fölötte lévő lyukon vissza is dugom. 

Átdugom a horgolótűt és ráakasztom a fonál-hurkot.

Itt ráakasztom a félbehajtott fonál-hurkot, majd visszahúzom a horgolótűt. Ügyelek, hogy ne rántsam át a szálat, csak kb. 1 cm-re húzom ki a fonalat. Közben szorosan fogni kell az apró fonálszál végét, mert könnyen átszalad! 

Csak kb 1 cm-re húzom át a fonalat.

Ezután a hátul marad szálakat beleakasztom a horgolótű végébe és áthúzom a hurkon. Valahogy így:

Beakasztom a fonalat a horgolótűbe, ...

... majd áthúzom a hurkon

Miután áthúztam a szálat szorosra húzom a hurkot...

Szorosra húzom a hurkot

... és beigazítom a sorába.

Katonás sorban állnak a szálak

Ezt a mozdulatot vagy ezerszer végig kell csinálni, de közben gyönyörködhetünk a szépen kirajzolódó mintákban.

Mint látható, én még nem készültem el teljesen a falvédővel, de amint ez megtörténik teszek fel képet a falra rögzítés mozzanatairól is. Egyébként a Lányom már most imádja, lépten-nyomon megsimogatja a kis puha (leendő) falvédőjét.