Bár túl vagyunk a karácsonyi ajándékok beszerzésén és átadásán, úgy gondolom a most bemutatott munkám bármikor elkészíthető ajándéknak, esetleg saját célra is. Nincs konkrét ünnephez kötve, készülhet anyák napjára, névnapra, szülinapra, vagy csak úgy, mert "szükség van rá".
Mivel elég szegényes az eklézsiánk mostanság, hosszasan fontolgattuk kit mivel lephetnénk meg karácsonykor. Ezüstvasárnap nálunk ebédelt Férjem édesanyja, legyen Ő most T. Mama. Kedves Mama megpillantotta a szóban forgó dobozkát a kandalló ülőkéjén, mivel az - jobb ötlet híján - kidobásra várt ott, az előző napi takarítás maradványaként. Ekkor jött az Isteni szikra, így hát gyorsan ki is kaptam a kezéből - persze udvariasan - és bevittem a speizbe. Mivel T. Mama előszeretettel horgol szebbnél-szebb dolgokat, (nem tagadom, már engem is megfertőzött vele!!!) de nem volt neki kézimunka doboza, úgy döntöttem ez lesz az Ő ajándéka! Egy kicsit dolgozni kell majd vele, de sebaj, hasznos lesz és kézzel készült, tehát értékes is!
Néhány képben bemutattam mit ügyködtem vele, hogy ajándéknak illő legyen.
Íme a dobozka, "nyers" állapotában. A férjem kapta ajándékba, benne finomságokkal, egy üzleti partnerétől. Most, hogy már kiürült, feleslegessé vált volna, ha nem jön az ötlet!
Íme belülről is, látható, hogy elég tágas, sok fonál és kellék elfér benne. Mivel nagyon praktikusan csukható, (fa gomb gumipánttal) így ezt megtartottam és próbáltam úgy megvarrni a ruháját, hogy ez továbbra is használható legyen.
Elsőként kiválasztottam a maradék anyagaim közül azt, amivel borítani fogom: kívül-belül, hisz pont az a lényeg, hogy ne akadjon bele se a fonál, se a kész munka. Mivel csak a kreativitásomra voltam kénytelen hagyatkozni, mert nem állt rendelkezésemre semmilyen szabásminta, én a "ráterítéses" módszerrel dolgoztam. Természetesen, ha úgy érzed biztosabb vagy a végeredményben ha lassabban és aprólékosabban készül, akkor érdemes előre kiszabni a szükséges szabásmintát papírból. Szóval először kiszabtam a fedelét borító anyagokat, de úgy, hogy az hátul leérjen az aljáig.
Mielőtt összevarrtam volna őket elkészítettem a dobozka "fülét", hogy könnyebb legyen hozni-vinni. Ezt hosszabbra hagytam néhány (kb 6) cm-rel, mint a doboz tetejének szélessége.
Ezen kívül berajzoltam a gomb helyét, mivel - mint már írtam - ezt nem akartam eltakarni, meghagyva így az eredeti záródási módját.
Egy keskeny kis szegővel körbevarrtam, befordítottam, dísztűztem. Utána rátűztem a megfelelő helyre a fülét, majd színt a színnel összefordítva körbevarrtam a két anyagot.
Íme az első próba, még csak a tetejére. Ezután a belső részeket is lemértem és kiszabtam a szükséges darabokat. Persze lépten-nyomon próbálgattam rá az új ruhát, de dicséretére legyen mondva, nagyon jól tűrte! Úgy hiszem, hogy felesleges lenne leírni a méreteket, mert ha kedved támad hasonlót készíteni, úgyis az épp rendelkezésedre álló dobozkával fogsz dolgozni. Kicsi az esély, hogy ugyanilyen méretű lesz az is....
Miután megbizonyosodtam, hogy a belső bélelés pontosan passzol a dobozka aljára, fogtam és összevarrtam a teteje borításával a hátsó éleknél és a belső találkozásnál.
Ezután az alját körbeszegtem. A doboz legaljára nem került borítás! Ez a kis huzat viszonylag egyszerűen levehető és mosható, ha szükséges.
Ilyen lett belülről. Ja, igen, itt jól látszik, hogy a gomboló gumit egy gomblyuk segítségével tudtam átvarázsolni az anyagon.
Persze nem üresen "hozta a Jézuska" a dobozkát, került bele fonál és kellék is!
Úgy gondolom megérte a fáradságot, ami mindössze 1 óra volt, és személyre szóló hasznos ajándék készült.
Akinek nincs varrógépe akár kézzel is megvarrhat egy hasonlót, főleg ha nem rojtolódós anyaggal dolgozik (pl. filccel). De el tudom képzelni horgolt, kötött ruhában is a dobozkát! Ti készítettetek már hasonlót? Megosztanátok az ötleteiteket?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése